November – Szent András hava – Őszutó – Enyészet hava – Disznótor hava
A ” novem” a görög ” ennea”, ” enneva” származéka, ez viszont a ” neosz-neá”- ból eredt, s ez azt jelenti, hogy ” új, félig felnőtt, tapasztalatlan” – eléggé plauzibilis megjelölése a jobb kéz gyűrűsujjának.
Az őszi hónapok közül általában november a legködösebb, a legcsapadékosabb. A szántóföldekről betakarítják az utolsó terményeket is, és a hónap vége már a báloké. Az első hó is november vége felé szokott leesni. A falun élő, gazdálkodással foglalkozó emberek ez idő tájt csak a ház körüli munkákkal foglalatoskodnak.
Népi megfigyelések:
– ha Mindenszentek napján hó esik, nem olvad el márciusig
– ha Mindenszentek napja nedves, lágy telet várhatunk, ha pedig száraz, úgy kemény tél következik
– ha Katalin kopog, a Karácsony locsog
– Márton olykor fehér lovon jár
– ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál
A meteorológusok Őszutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Enyészet havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Disznótor hava elnevezést használták novemberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent András hava. A Nap a Nyilas jegyébe lép.
Népi mondóka:
Ködös Márton után
Enyhe telet várhatsz,
Havas Márton után
Farkast soká láthatsz.
Szent Erzsébet-napja
Tél elejét szabja,
Az András-napi hó
A vetésnek nem jó.