December 8. – Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának napja
A boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe arra utal, hogy a Szent Szűz fogantatása első pillanatától, Krisztus érdemeire való tekintettel, mentes volt az eredeti bűntől és annak minden hatásától.
A szeplőtelen fogantatás elsősorban Isten szeretetének a győzelme, mely nem hátrál meg az emberek ellenállása és bűnei miatt, hanem talál lehetőséget és alkalmat tervének megvalósítására. A kinyilatkoztatás egészét tekintve elmondhatjuk, hogy az úgynevezett ősevangéliumtól kezdve – amikor az Úristen a Teremtés könyve első lapjain tudtul adja, hogy “az asszony széttiporja a kígyó fejét” – a pátriárkákon át egészen a próféták és a királyok jövendöléséig, a szeplőtelen fogantatás, mint a tiszta emberiség megnyilvánulása, Isten üdvözítő tervében végig jelen volt. Mária ezért az “egészen szép”, a Nap teljes fénye, az Atya ragyogásának tükröződése, az Istenhez, és az ő eredeti elgondolásához leginkább hasonló és legközelebb álló teremtmény. Az ő végérvényes “igenje” Isten tervére és az Istenre hagyatkozó engedelmessége a kegyelem műve. Ahogy nem véletlen az angyal megszólítása: “Üdvöz légy kegyelemmel teljes!”, nem volt véletlen Mária válasza sem: “Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint.”
Mária magatartása a szív fiatalságát és az eljövendő dolgok hűséges várását jelenti. Benne az Istennel való együttműködés tökéletes mintáját láthatjuk.