NEGYED ÉVSZÁZADA A NÉPHAGYOMÁNYOK SZOLGÁLATÁBAN
A törökkanizsai Tiszagyöngye Művelődési Egyesület 2016 márciusában ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Községünk legrégebbi alapítású magyar művelődési egyesülete e negyed évszázad alatt folytonosan arra törekedett, hogy felhívja a figyelmet a hagyományápolás fontosságára, és ennek érdekében igyekezett minél szélesebb réteget megmozgatni, az egészen fiataloktól a legidősebbekig. Múltról, jelenről, és a jövőbeli tervekről Kovács Magdalénával, az Egyesület elnökével beszélgettem.
– Egyesületünk alakuló ülése 1991. március 23-án volt. Az egyesület jelenlegi elnökeként elmondhatom, hogy nagyon termékeny huszonöt év van mögöttünk. Az elmúlt évek során a Tiszagyöngye nagyon sokat fejlődött.
A szakcsoportokat és a tagságot illetően is bővültünk. 2015-től két néptánccsoportunk van: a Tiszavirág, melyben a legkisebbektől hatodik osztályos korig táncolnak a gyerekek, és a Tiszafa néptánccsoport, melyben az idősebb táncosok, tizenhárom éves kortól vesznek részt.
A tervek szerint hamarosan egy újabb néptánccsoport alakul, hiszen nagyon sok új kisgyermek csatlakozott a tánccsoporthoz, akik óvodás- és kisiskolás korúak.
Nekik szükségük van arra, hogy külön foglalkozzunk velük, több figyelmet fordítsunk rájuk, hiszen ők a jövő generációja. A néptánccsoport egyébként egyidős az Egyesülettel, megalakulásunk óta tevékenykedik. A néptánc mellett a népdalok iránti rajongás is a kezdetek óta jelen van, s népdalkórusunk tevékenységében tükröződik leginkább. A Tiszagyöngye népdalkórusában sok régi tagunk már hosszú-hosszú évek óta aktívan részt vesz a munkában, de elmondhatjuk, hogy fiatalokkal is bővült a kórus létszáma.
A népdalkórus mellett nemrégiben megalakult a Tiszácska leánykarunk is. Velük eddig a népdalkórus vezetője foglalkozott. Számukra ezután is megfelelő oktatót igyekszünk biztosítani, hogy minél jobban fejlődhessenek, önállósulhassanak, hiszen e kezdeti időszakban főleg a népdalkórussal közösen léptek fel.
A citera szakcsoport a másik új szakcsoportja a Tiszagyöngye Művelődési Egyesületnek, amelyet szintén szeretnénk bővíteni s minél több gyermekkel megszerettetni a citerázást. Nagyon örültünk, amikor a meglévő három hangszer mellé sikerült pályázati forrásokból még három citerát vásárolni.
Az Egyesületben tevékenykedik egy irodalmi szakkör is, melynek vezetője elnökségi tagunk, Mómity Éva tanítónő. A szakkör tagjai minden évben betlehemes játékkal készülnek a karácsonyra, tehát felelevenítik a népszokásokat, illetve egyéb versekkel is készülnek a Tiszagyöngye alkalmi műsoraira.
Nagy sikerként tekintünk arra, hogy sikerült megvásárolni és felújítani egy ingatlant a Tiszagyöngye Művelődési Egyesület részére, mely székházunk és második otthonunk lett. A házat nagy szeretettel veszik birtokukba úgy a gyerekek, mint a felnőttek, s mindannyian nagyon szeretnek itt lenni.
– Megünneplik-e az Egyesület megalakulásának 25. évfordulóját?
-Természetesen szeretnénk megünnepelni, visszaemlékezni a múltra, a régi tagokra, mindazokra, akik életre hívták és elkezdték az egyesületi munkát. Az évforduló ugyan e hónap végén van, de megünneplését nem tudjuk most megejteni, hiszen az egybeesne a húsvéti böjttel, amikor nem a vigasság ideje van – így egy kicsit elhalasztjuk.
– Mit terveznek a 2016-os esztendőre?
– A január, mint ahogyan eddig is, szünettel indult. A gyerekek iskolai szüneten voltak, sokuk ellátogatott a nagyszülőkhöz, rokonokhoz, vendégségben töltötte szabadidejét. A Magyar Kultúra Napjáról azonban megemlékezünk, s az ünnep alkalmából irodalmi estet szerveztünk, amelyen Lennert Móger Tímea mutatta be új verseskötetét, s amelyen felléptek az Egyesület szakcsoportjai, a népdalkórus, a citeracsoport, illetve az irodalmi szakkör tagjai. Április 2-án tartjuk a Községi Néptáncszemlét, melynek idén Egyesületünk lesz a szervezője. Május 7-ére tervezzük a VIII. Észak-Bánáti Néptánc-találkozót, mely egyike a nagyszabású rendezvényeinknek, amely, úgy hiszem, még sok éven keresztül elengedhetelen része lesz községünk és Vajdaság művelődési életének.
Az Egyesület negyed évszázados fennállásának megünneplését június 21-ére tervezzük. Tekintettel arra, hogy júniusban van az évadzáró, úgy gondoltuk, ez megfelelő dátum lenne – hiszen a Művelődési Egyesület, hasonlóan az iskolai tanévhez, szeptembertől júniusig tevékenykedik a legaktívabban. Július végére, augusztus elejére tervezzük a Néptánc Tábort, melyet tavaly augusztusban szerveztük meg először a Tiszafa néptánccsoport, illetve koreográfusunk, Sáringer Zoltán ötlete nyomán. Először csak az Egyesület tagjai számára szerettünk volna egy egyhetes tábort szervezni egy Tisza-parthoz közeli tanyán….Végül sikertörténet kerekedett belőle, mert sokan csatlakoztak hozzánk. Ennek köszönhetjük, hogy a ”kis” néptánccsoport az eddigi 28 gyermek helyett már majdnem 40 tagot számlál. A tavalyi tábor sikerén felbátorodva idén is szeretnénk megszervezni. Bővíteni viszont nem szeretnénk, hiszen gyermekeinket várja a monostori néptánctábor, ahová minden évben elutaznak. E tábort, úgymond, saját részünkre szervezzük, illetve azoknak a gyerekeknek, akik csatlakozni szeretnének.
Idén augusztus 21-én kilencedik alkalommal szervezzük meg Szent István-napi ünnepségünket, amely a szervezőknek, fellépőknek és a közönség tagjainak egyaránt szívéhez nőtt. Tavaly a nagy vihar miatt sajnos félbeszakadt e szép rendezvény, és a rossz idő miatt csak az ünnepi műsort tudtuk megtartani. Reméljük, egyszeri esetként tudjuk majd emlegetni…
Év végén, december 17-én karácsonyi műsorunkat szervezzük meg, amely azóta jelzi Törökkanizsán a szeretet ünnepét, amióta Egyesületünk létezik: 25 éve, rendszeresen. Mindezek mellett a Gyöngyösbokrétára és a Durindóra egész éven át készülünk és minden meghívásnak eleget teszünk. Részt veszünk a március 15-ei megemlékezésen, májusban megünnepeljük a Táncművészet világnapját, melynek tiszteletére más művelődési egyesületekkel közösen táncprodukciót készítünk. Nonprofit szervezetként összes rendezvényünkre pályázat útján tudjuk biztosítani a szükséges pénzeszközöket. Idén még nagyobb szükségünk lesz a pályázati támogatásokra, hiszen népviseleteinket is bővítenünk kell.
A Tiszagyöngye székháza sincs még teljesen kész, a tetőtér még befejezésre vár. Hiszem, hogy ehhez a 2016-os évben sikerül széleskörű támogatást kapnunk, hogy elmondhassuk: lezárult egy kör, befejeződött a művelődési ház felújítása. Számunkra e munkálatok nagyon fontosak, hiszen a tetőtérben kapnak helyet az irodahelyiségek és a ruhatár, amely jelenleg nagyon hiányzik. Szükségünk lenne egy vasalóhelyiségre és mosodára is, hiszen a népviseletek megfelelő tárolást és karbantartást igényelnek.
– Ön mióta vesz részt az Egyesület munkájában s hogyan emlékezik vissza a kezdetekre?
– Majdnem a kezdetektől, vagyis 1993-tól részt veszek ebben a munkában. Eleinte csak a kórusban tevékenykedtem, majd később, amikor a néptánccsoport vezető nélkül maradt, átvettem a néptánccsoport vezetését. Elég küzdelmes volt az első időszak, mert ott próbáltunk, ahol éppen helyet kaptunk: a színházban, az iskola előcsarnokában, a középiskola tornatermében, sőt nagyon sokszor házaknál zajlott egy-egy próba.
Büszke vagyok arra, hogy két fiatal táncosunk részt vett a Magyar Nemzeti Tanács által szervezett koreográfus-képzésen, hiszen ez nagy segítséget jelent Egyesületünk számára. Tekintettel arra, hogy tapasztalt táncosokról beszélünk, akik képzésen is részt vettek, vezetni tudják tánccsoportjainkat. Természetesen további szakmai segítségre mindig szükség van, s örömmel tölt el, hogy egymás között meg tudjuk oldani a tánccsoportok működését.
Egyesületünknek az elmúlt 25 év alatt soha nem az volt a célja, hogy szakcsoportjai kiváló eredményeket érjenek el a minősítő versenyeken. Nem a kiemelkedő helyezéseket, minősítéseket tartottuk fontosnak, hiszen községünkben, ahol a lakosság 30 %-a magyar ajkú, nehéz feladat összegyűjteni olyan csapatot, amely „felveheti a harcot” erős szakmai, művészeti háttérrel rendelkező közösségekkel…Mi inkább arról beszélünk s arra vagyunk büszkék, hogy létezünk, dolgozhatunk, ápolhatjuk hagyományainkat s mindenekelőtt a mai napig örömmel jövünk össze. Ez volna tulajdonképpen a célunk. Az, hogy az elkövetkező évtizedekben is, mind a felnőttek, mind pedig a gyermekek szívesen jöjjenek ide, az Egyesületbe dolgozni, hagyományápolással foglalkozni. Sokan felróják nekünk, hogy nem az eredményekre összpontosítunk, hogy nem vagyunk sikerorientáltak. Ám számunkra egy dolog fontos igazán: hogy a magyar néphagyományok szeretetét népszerűsítsük. Ezért mindenkit nagyon szívesen és nagy szeretettel látunk, aki dolgozni akar.
Mihók Anikó