Törökkanizsa

az én városom

2025. február 12.
Lívia napja van.

“Egyszer régen otthon voltam Boldogasszony napján…”

Törökkanizsa egyik legkisebb településén szeptember második vasárnapján emlékeznek meg a falu védőszentjéről. Bár a 2005-ben épült kis templomot Szent Adalbert tiszteletére szentelték, Rábé lakosai továbbra is régi pátrónájukat, Kisboldogasszonyt ünneplik. Ilyenkor általában hazatérnek a rég látott családtagok, ismerősök, barátok. Az ünnepi terítéknél felidézik a régi, kedves emlékeket…

Rábé Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1256-ban említették először Rabey néven. 1285-ben Rabe, 1333-ban és 1337-ben Rabe, 1482 Belsew Rabe, Kylsew Rabe, 1494-ben predia Kylsew Rabe, Belsew Rabe néven írták.

Rábé a Csanád nemzetség birtokai közé tartozott. 1256-ban a nemzetség tagjai közt kétfelé volt osztva: az Oroszlámos felé eső fele a Thelegdyeké, a másik fele pedig a Makófalvi családé volt. 1337-ben említették az itt lévő malmot is, melyet a két család közösen használt. 1333-ban neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. Papja ekkor 5 garas pápai tizedet fizetett. Egyházát valószínűleg a Csanád nemzetség alapította.

A török időkben, Temesvár eleste után a falu szintén behódolt a töröknek. A temesvári defterdár 1557-1558-ban 27 magyar lakost talált a faluban 1561-ben Nádasdy Tamás nádor, a János Zsigmondhoz pártolt Thelegdy Mihály részét Kerecsényi Lászlónak adományozta. 1564-ben Jász Lukács, a királyi kincstár és Thelegdy Mihály voltak a földesurai. A török hódoltság alatt magyar jobbágysága kipusztult. 1582-ben csak 3 szerb juhász lakta, de nemsokára ezek is tovább vonultak és Rábéból puszta lett, melyet Wesselényi nádor 1655-ben Horváth-Kissevits György királyi titkárnak, Czorgáll Ferencnek és Csór Györgynek adományozott, 1701-ben pedig igényt jelentett be rá a csanádi püspök is, majd 1723-ban temesvári igazgatóság bérbe adta Veliki Vászó szegedi kapitánynak.

A mai helység lakosait a csanádi tiszttartóság 1777-ben telepítette, Szegedről való dohánytermelő lakosokból. 1783-ban a királyi kamara bérbe adta Szeged városának és ettől fogva lakossága egyre szaporodott. Önálló községgé az 1800-as évek vége, 1900 eleje körüli időkben alakult. 1875-ben az árvíz az egész határt elöntötte.

A 20. század elején Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.

1910-ben 478 lakosából 469 magyar, 7 román volt. Ebből 471 római katolikus, 7 görögkeleti ortodox volt.

Forrás: WikipédiA

Templombúcsú Kisboldogasszony ünnepén

// Törökkanizsa az én városom - 2016 szeptember 11.