MINDENNAPI HŐSNŐK A TÖRÖKKANIZSAI HÖLGYEK IS!
Szabadka és Topolya után Törökkanizsán tartották meg a Vajdasági Magyar Szövetség Női Fórumának nagysikerű, Mindennapi Hősnőink nevet viselő rendezvényét, amelynek a helyi könyvtár díszterme adott otthont, s amely zsúfolásig megtelt hölgyekkel, de férfi nézőközönséggel is.
A beszélgetős est moderátora Újhelyi Nándor, a Vajdasági Magyar Szövetség törökkanizsai községi szervezetének elnöke volt, aki négy hölggyel beszélgetett az életük, pályájuk során megtapasztalt sikeres pillanatokról vagy éppen nehezebb helyzetekről. A hölgyek mindegyikét ismerik a törökkanizsaiak: kettejük nemcsak a mindennapi életből, hanem a politikában betöltött szerepvállalásuk miatt is. Egyikük, Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, míg Kovács Magdaléna, már nyugdíjasként a Tiszagyöngye Művelődési Egyesület elnökasszonya, aki a közelmúltig, a törökkanizsai Községi Tanács tagja is volt. Magyari Gyöngyi ápolónő és Vass Mária szakácsnő, a másik két vendég szintén a szebbik nem tisztelt és megbecsülésnek örvendő képviselőjeként kapott meghívást, hogy legyen a rendezvény főszereplőinek egyike.
Az egybegyűlteket Újhelyi Nándor után Orosz Urbán Csilla, az est házigazdája és szervezője köszöntötte: – Nem volt könnyű kiválasztani, kik legyenek a mai est hősnői, hiszen a mi kis magyar közösségünkben nagyon sokan kiérdemelték volna, hogy ott üljenek a beszélgetőpartnerek között – mondta Orosz Urbán Csilla, a VMSZ Női Fórumának törökkanizsai elnöke.
A közönséget Horváth Noémi, a VMSZ Női Fórumának elnökasszonya is üdvözölte. Elmondta, hogy a teltházas rendezvény bizonyíték arra, hogy ez a rendezvénysorozat sikerre van ítélve.
Miután a moderátor bemutatta beszélgetőpartnereit, egy-egy személyes történet által a nézők bepillantást nyerhettek a hölgyek mindennapjaiba.
Kovács Magdaléna elmesélte: vegyésztechnikusként dolgozott, majd szép lassan belecsöppent a művelődésszervezésbe. A 25 éves múlttal rendelkező Tiszegyöngye Művelődési Egyesületben a kezdetek óta tevékenykedik. Először a népdalkórus tagja, majd a tánccsoport vezetője volt, a későbbiekben pedig az egyesület elnöke lett. Közben szerepet vállalhatott a politikai életben is. Ma (az Egyesület vezetése mellett) két kisgyermek büszke nagymamájaként élvezi nyugdíjas napjait.
– Ahhoz, hogy a megterhelő közéleti feladatokat ellássam, megértő és segítőkész családra volt szükségem. Megkaptam. Ma már nyugdíjas és boldog nagymama vagyok- mondta Magdaléna.
Vass Mária törzsgyökeres törökkanizsai, akit mindenki ismer. A magyarkanizsai cipőgyárban töltött jó néhány munkaév után a sors úgy rendelte, hogy munka nélkül maradt. Férjével saját vállalkozásba fogtak, és lakodalmi főzést vállaltak. Marika édesanyjától tanulta az ünnepi, hagyományos ételek készítését, és mikor élete legnehezebb időszakában volt, nagy hasznát vette ennek a tudásnak.
– Mostmár harmadik éve vagyok a törökkanizsai plébánián, mint házvezetőnő, szakácsnő. Néhány évvel ezelőtt azzal kezdtem, hogy idős, ágyhoz kötött személyekre főztem. Úgy kezdődött, hogy egy idős bácsi és felesége felkerestek azzal, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak, szeretnék ha hordanám nekik ez ebédet. Én akkor nagyon megsajnáltam őket. Aznap a saját ebédünket összepakoltam, és elvittem nekik. Nagyon hálásak voltak érte.
Magyari Gyöngyi eredeti szakmája szerint könyvkötő. Sok éven át a törökkanizsai nyomdában dolgozott. Őt is munkája elvesztése sarkallta arra, hogy új szakmát tanuljon, hisz otthon két kisgyermek volt már, nem maradhatott munka nélkül. 37 évesen végezte el az egészségügyi középiskolát, átképezte magát nővérré, és ezzel régi álmát váltotta valóra. Szakmáját éppen ezért hivatásként éli meg, szereti azt, amit csinál, ezért sokan becsülik, hisz sokat foglalkozik betegeivel, a szakmai elvárásokon felül is.
– Zentára jártam szakmai gyakorlatra, a neurológiai osztály sokkszobájába voltam beosztva. Volt ott egy idős néni, aki már nem tudott beszélni se nagyon. Neki nem sok hozzátartozója volt, csak egyedül az unokája. A reggeli feladatom az volt, hogy őt megetessem. Ahogy etetgettem, ő próbált mondani valamit, de nem sikerült neki, ekkor megsímogattam. A néninek elkezdett folyni a könnye, megfogta a kezemet, és azt mondta: köszönöm. Akkor éreztem mindennél erősebben azt, hogy jó szakmát választottam, ez az én igazi utam.
Jerasz Anikó pedagógusként, a magyarkanizsai iskolai igazgatóhelyettesként, az MNT korábbi tagjaként és a Végrehajtó Bizottság jelenlegi elnökeként egyaránt ismert. Sokan büszkék vagyunk rá itt Törökkanizsán, hiszen határozott, bátor kiállással valósítja meg céljait. Sokat tesz a magyar közösség mindennapjaiért, szívügyeként kezeli az oktatást. Munkája nagyon sok energiát vesz igénybe, nincs szabadság, nincs hétvége, ha a telefon csörög, fel kell venni. De ő nem panaszkodik, nagy lelkesedéssel, csillogó szemekkel beszél munkájáról.
-Mikor 2010-ben a Magyar Nemzeti Tanács tagja lettem, valójában nem is tudtam, hogy mit vállalok el. Azt tudtam, hogy az oktatás terén talán sikerül majd valamit előremozdítani, hogy az oktatással kapcsolatos munkám által így is a gyerekek közelében lehetek, így elvállaltam. Már az első mandátumum során sok rendezvényen részt vettem, megismertem az MNT munkáját, és mikor felkértek, hogy legyek a Végrehajtó Bizottság elnöke, elvállaltam. Ez most egy nagyon nagy kihívás számomra, sokkal több lemondással jár, mint ez előző egyszerű MNT tagság, de nagyon nagy megtiszteltetésnek éltem meg, hogy engem kértek fel erre a posztra. Mióta elvállaltam, azon vagyok, hogy ezt a munkát a legjobb tudásom szerint lássam el.
A nem mindennapi beszélgetős est nagy sikert aratott a nézők körében, egy-egy megható történetet vastaps kísért. A Vajdasági Magyar Szövetség Női Fórumának rendezvénye, a Mindennapi Hősnőink Vajdaság mintegy húsz helységében került megrendezésre.
Mihók Anikó