Törökkanizsa

Húshagyó kedd a farsang utolsó napja. A farsangi szokások csúcspontja hagyományosan ezen a napon van. Ekkor zajlik a téltemetés a sokácoknál és másutt is. Máglyára kerül a híres farsangi koporsó és az esti sötétben együtt ég el a tűzzel.

Gonoszűző, tisztító, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. A zajos kongózás, hajnalozás, az állatlakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, mely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél „elhantolása” , a sardózás, a busó és a kuka (dőre) járás csak néhány a farsangfarki szokásokból.

Húshagyó kedd a “bakkuszok” napja is volt. A legények maskarákban – álarcban, táncolva, mulatozva járták be a falu utcáit. Végül a fonóházba mentek, ahol a kapott tojást megsütötték.

A húshagyó név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak ehhez a naphoz, sok helyütt karneválnak vagy fesztiváloknak ad helyet, Magyarországon ‘maskurázás’ a szokás: a gyerekek maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra és járják a falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, olyan módon, hogy függönydarabbal, ronggyal az arcukat eltakarják. A fogadó házaknál igyekeznek kitalálni, kit rejt a ‘maskura’, kérdezgetik, ugratják.