Húsvéti szent háromnap
Húsvéti szent háromnap (lat. Sacrum Triduum Paschale): az egész liturgikus év csúcspontja, eredetileg Jézus Krisztus föltámadását, húsvétvasárnapot megelőző három nap: nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat. – Később estétől estéig számolva a napokat, „az Úr szenvedésének és föltámadásának ~ja a nagycsütörtök esti szentmisével kezdődik, középpontja a húsvéti virrasztás, befejezője húsvétvasárnap esti dicsérete” (vecsernyéje).
A húsvét egyetlen eseményének hármas napja; nem előkészület a húsvétra, hanem maga a húsvéti ünneplés. Tárgya: a) nagycsütörtök estétől nagypéntek délutánig az Úr szent vacsorájának emlékezete és szenvedésének kezdete; b) nagypéntek estétől nagyszombat estéig Jézus kínszenvedése és halála; c) nagyszombat estéjétől húsvétvasárnap estig Urunk föltámadása. Ez az ünneplés tetőfoka, mely húsvét vigíliájával kezdődik és magában foglalja húsvétvasárnapnak mint az „ünnepek ünnepének” liturgiáját is.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon