József-napi hiedelmek, népszokások
A három összetartozó nap közül a leggazdagabb szokásokban és hiedelmekben. „Ha József napján derült, hőség hozzánk beül„ – szól a regula. Ha ezen a napon szivárvány látszik az égen, benne széles sárga sáv, az jó búzatermést, a széles piros sáv pedig bő bortermést ígér.
Egyes falvakban ezen a napon kezdték el szántást, a gazdag termés reményében. Sok helyütt ezen a napon engedik ki először a méheket és a legelőkre a marhákat, és ezen a napon ültetik el a fokhagymát és a krumplit. Az ünnep névadója a bibliai ács, Mária jegyese, a gyermek Jézus gondviselője, József. A középkorban e nap az iparosok ünnepe volt.
Magyarország bizonyos vidékein élő hagyomány szerint a madarak ezen a napon szólalnak meg, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot.” Nemcsak időjárás- és termésjóslás fűződik ehhez a naphoz, hanem haláljóslás is. A József-napi rossz idő sok halottat ígér arra az esztendőre.
Azt tartják ma is, hogy ezen a napon érkeznek meg a téli időszakot melegebb éghajlaton töltő fecskék, ezért a gyermekek száján forgó mondóka: „Fecskét látok, szeplőt hányok.” De ez idő tájt várták vissza a gólyákat is, amelyek tollazatának tisztaságából jósoltak.
Ha tiszta fehér volt a tolluk színe, akkor szűk esztendő várt rájuk, viszont, ha koszos volt, akkor bő termésre számíthattak.